Alapítványunk megalakulása óta fontos célkitűzésének tekinti az állatvédelem – mint közhasznú feladat – megvalósítását. A tevékenység 2012-ig az állatmenhelyekről kihozott, vagy családoknál megunt, kiképzési feladatokra alkalmasnak látszó kutyák befogadására korlátozódott. Az ilyen módon alapítványunkhoz került kutyák részére vakvezető, vagy mentőkutya kiképzést biztosítunk, esetenként terápiás célra ajánljuk fel őket. Amennyiben a képzés során mégis kiderül alkalmatlanságuk, egy szocializációs képzést követően gazdikereső programunk segítségével befogadó családokhoz kerülnek.

2012-től állatvédő önkénteseink és a Jászberényi lakosság aktivitása nyomán egyre többször hoztak talált, kóborló, gyakran sérült kutyákat kiképzőbázisunkra. Rehabilitációjukat, tartási és állatorvosi költségeiket, családhoz segítésüket alapítványunk felvállalta, és önkénteseink a mai napig nagy energiákat fektetnek a részükre legjobb körülmény és biztonságos élet megteremtésére, végleges családjuk megtalálására.


Egy alapítvány, egy kutyaiskola, és egy vállalkozás vezetése mellett az összes fennmaradó időmet családommal és kutyák kiképzésével töltöm. 1979-től kezdődően kereső- és kísérő szolgálati kutyák oktatásával, 1993 óta mentőkutyák felkészítésével foglalkozom. 2008-ban felkérést kaptam vakvezető kutyák képzésére is, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskolától, amelyet örömmel vállaltam, hiszen ez a feladat tele van kihívásokkal. Sok munkával, rengeteg időráfordítással jár, de annál nagyobb öröm visszaadni egy vak ember szabadságát egy kutya segítségével, amely vigyázza minden lépését. A vakvezető kutyák átadása valódi siker.   
A sikerek mellett azonban megtalálnak a kudarcok és a problémák is. Ezek persze egyáltalán nem szegik kedvem. Célokat tűzök ki, melyeket minden nap újak követnek. 
Már kétszer is volt szerencsém megtapasztalni, hogy milyen érzés a világbajnoki dobogón állni. Szívszorító és felemelő, amikor felcsendül a Magyar Himnusz egy távoli országban, különösen, ha azt a dobogón állva hallgathatja az ember. Mondhatnám, hogy ennél nincs jobb a világon, de nem mondom, mert ez az érzés eltörpül amellett, amikor egy hazai vagy külföldi bevetés során a csapat visszaadhat egy eltűntnek hitt hozzátartozót a reményt vesztett családjának. 

“A kutyakiképzés nem receptgyűjtemény, hanem gondolkodásmód. Tartalmát, lényegét nem hétpecsétes titokként őrzött és csak a kiválasztottak számára hozzáférhető, már-már mágikus műfogások, hanem olyan természettudományos ismeretek alkotják, amelyeket mindenki elsajátíthat, alkalmazhat és továbbfejleszthet.”

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás