„Menteni minden áron, mert az életnél nincs értékesebb kincs!”

Vannak esetek, amikor a kutyaorr által nyújtott segítség kiegészítésre, vagy éppen igazolásra szorul.

Drón:

Kutyáink esetenként hatalmas kultúrnövény táblák irányába vezetik a mentőcsoportot. Ilyenkor a DJI Phantom 4 típusú drónt hívjuk segítségül. Megfelelő magasságban repülve a felülről jól látható azonos magasságú növényzetben hatalmas távolságokról felfedezhető, ha valaki mozog, fekszik, vagy ül, akár tőlünk több száz méter távolságra is. Ilyenkor ez az eszköz jelentős módon tudja gyorsítani a mentést.

Hőkamera:

Olykor áthatolhatatlan bozótosokhoz érkezünk. Itt a FLIR Scout TK hőkamera kínálja a leghatékonyabb lehetőséget annak eldöntésére, hogy rejt e valakit a sűrű növényzet. Különösen az éjszakai kutatásokban jelent nagy támogatást, hiszen segítségével mindent látunk, ami kicsit is melegebb a környezeténél, függetlenül attól, hogy a vaksötétben van.

Szonár:

Sajnos olyan esetek is előfordulnak, amikor már nem segíthetünk többet, minthogy megtaláljuk az eltűnt földi maradványait. Többször megtörtént már, hogy a kutyák munkája nyomán, vagy más körülmény figyelembevételével arra lehetett következtetni, hogy a keresett személy egy tóból, vagy folyóból fog előkerülni. Az ilyen vízterületeket motorcsónakból vizsgáljuk át, egy LOWRANCE Elite 7 típusú szonár segítségével, mely akár 60 m mélységig zavaros vízben is képet ad a mederfenéken lévő testekről.

A speciális szállító járművek, a világító eszközök, a rádió adó-vevők és sok egyéb felszerelésen túl a fenti nagyszerű technikai eszközök teszik lehetővé, hogy keresőcsapatunk minél nagyobb hatékonysággal tudja segíteni a Rendőrség és a Katasztrófavédelem munkáját, ezeken keresztül a lakosságot. 

 

Egy alapítvány, egy kutyaiskola, és egy vállalkozás vezetése mellett az összes fennmaradó időmet családommal és kutyák kiképzésével töltöm. 1979-től kezdődően kereső- és kísérő szolgálati kutyák oktatásával, 1993 óta mentőkutyák felkészítésével foglalkozom. 2008-ban felkérést kaptam vakvezető kutyák képzésére is, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskolától, amelyet örömmel vállaltam, hiszen ez a feladat tele van kihívásokkal. Sok munkával, rengeteg időráfordítással jár, de annál nagyobb öröm visszaadni egy vak ember szabadságát egy kutya segítségével, amely vigyázza minden lépését. A vakvezető kutyák átadása valódi siker.   
A sikerek mellett azonban megtalálnak a kudarcok és a problémák is. Ezek persze egyáltalán nem szegik kedvem. Célokat tűzök ki, melyeket minden nap újak követnek. 
Már kétszer is volt szerencsém megtapasztalni, hogy milyen érzés a világbajnoki dobogón állni. Szívszorító és felemelő, amikor felcsendül a Magyar Himnusz egy távoli országban, különösen, ha azt a dobogón állva hallgathatja az ember. Mondhatnám, hogy ennél nincs jobb a világon, de nem mondom, mert ez az érzés eltörpül amellett, amikor egy hazai vagy külföldi bevetés során a csapat visszaadhat egy eltűntnek hitt hozzátartozót a reményt vesztett családjának. 

“A kutyakiképzés nem receptgyűjtemény, hanem gondolkodásmód. Tartalmát, lényegét nem hétpecsétes titokként őrzött és csak a kiválasztottak számára hozzáférhető, már-már mágikus műfogások, hanem olyan természettudományos ismeretek alkotják, amelyeket mindenki elsajátíthat, alkalmazhat és továbbfejleszthet.”

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás