Hálásak vagyunk minden támogatónknak, mert nélkülük mi sem tudnánk átvészelni a COVID 19 miatt kialakult helyzetet!  A Kutyákkal az Életért Alapítvány munkatársai, és önkéntesei – ahogy sok más honfitársunk is – a jelenleg kialakult helyzetben is végzik vállalt feladataikat. A mentőkutyák tréningben tartása, a mentett kutyák ellátása nem maradhat elvégezetlenül. Ezeket a létfontosságú tennivalókat mindenképpen vállalni kell valakinek. A bevetések feltételeinek biztosítása, a kiképzőbázis és a járművek fenntartása, a tönkrement felszerelések pótlása, a kereső- és a mentett kutyák tartási, állatorvosi és egyéb költségei a jelenlegi szörnyű helyzetben is ugyanúgy terhelik alapítványunkat, mint minden más időben. Tudjuk, hogy a járvány okozta megváltozott élet minden állampolgárt és családot nagyon nehéz helyzetbe kényszerít, de bízunk benne, hogy Ön azok közé tartozik, aki ilyenkor sem feledkeznek meg a küldetésüket adományokból megvalósító szervezetekről. Köszönjük!

Köszönjük, ha Patronálásra méltónak tartja tevékenységünket!

Egy alapítvány, egy kutyaiskola, és egy vállalkozás vezetése mellett az összes fennmaradó időmet családommal és kutyák kiképzésével töltöm. 1979-től kezdődően kereső- és kísérő szolgálati kutyák oktatásával, 1993 óta mentőkutyák felkészítésével foglalkozom. 2008-ban felkérést kaptam vakvezető kutyák képzésére is, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskolától, amelyet örömmel vállaltam, hiszen ez a feladat tele van kihívásokkal. Sok munkával, rengeteg időráfordítással jár, de annál nagyobb öröm visszaadni egy vak ember szabadságát egy kutya segítségével, amely vigyázza minden lépését. A vakvezető kutyák átadása valódi siker.   
A sikerek mellett azonban megtalálnak a kudarcok és a problémák is. Ezek persze egyáltalán nem szegik kedvem. Célokat tűzök ki, melyeket minden nap újak követnek. 
Már kétszer is volt szerencsém megtapasztalni, hogy milyen érzés a világbajnoki dobogón állni. Szívszorító és felemelő, amikor felcsendül a Magyar Himnusz egy távoli országban, különösen, ha azt a dobogón állva hallgathatja az ember. Mondhatnám, hogy ennél nincs jobb a világon, de nem mondom, mert ez az érzés eltörpül amellett, amikor egy hazai vagy külföldi bevetés során a csapat visszaadhat egy eltűntnek hitt hozzátartozót a reményt vesztett családjának. 

“A kutyakiképzés nem receptgyűjtemény, hanem gondolkodásmód. Tartalmát, lényegét nem hétpecsétes titokként őrzött és csak a kiválasztottak számára hozzáférhető, már-már mágikus műfogások, hanem olyan természettudományos ismeretek alkotják, amelyeket mindenki elsajátíthat, alkalmazhat és továbbfejleszthet.”

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás